Müller Gizella és Svéd Mihály esküvője

Ez a kép a szüleim esküvőjén készült. A kép hátán kézírással az áll, hogy Jenőnek [Müller Jenő], anyám bátyjának és feleségének [Müller Jenőné, szül. Kluger Dolóra], Dudinak adták a képet, "szeretetük jeléül".

 

Apukám Párizsban élt 1920-tól kábé öt-hat évig. A kommün bukása után ment ki, mivel vöröskatona volt, és keresték a csendőrök [Minden bizonnyal rendőrök voltak, nem csendőrök. Csendőrség vidéken volt. -- A szerk.]. Előtte egy évig járt közgazdasági egyetemre, ezt nem fejezte be [Apja 1917-18 körül kezdhetett egyetemi tanulmányokba (1899-ben született). Nem tudjuk kideríteni, melyik egyetemre iratkozott be közgazdaság-tudományt tanulni, hiszen önálló közgazdasági egyetem ekkor még nem létezett. Lásd a szócikket: közgazdaság-tudományi egyetem. -- A szerk.]. Párizsban kitanulta a női szabóságot. 

 

Miután hazajött, megismerkedett anyukámmal, és elvette feleségül. Anyám is varrónő volt. Együtt csináltak egy varrodát, egy szabóműhelyt. 

 

Ez egy belvárosi szabóság volt, amiben főleg apukám meg anyukám dolgozott. Szabni apukám szabott, próbálni apukám próbált, az anyukám meg varrt. 

 

Az akkori Vilmos császár út 10-ben, a mai Bajcsy-Zsilinszky úton laktak. Az egy nagy, gangos ház volt, Marokkói udvarnak hívták. Én a gangon nőttem föl. A házat az 1960-as években lebontották. A lakás négy szobás volt, ebből kettő lakószoba, a másik kettőből az egyik műhely volt és a másik szalon. Nem volt az egy gazdagság, de mindig volt egy-két kézilány, alkalmazott. Volt ilyen kis cseléd, fiatal kislány, aki segített az anyukámnak. Pucolni meg takarítani meg ilyesmi. Kis parasztlányok voltak, keresztények. Lent volt a mosókonyha, s minden hónapban jött a mosónő, és megcsinálta a nagymosást.